Képzeljük el, hogy két ember találkozik, szerelembe esik. A tény csodálatos és felemelő. Egészen az esküvőig, vagy talán ma már addig sem. Képzeljük el, hogy két ember találkozik, szerelembe esik. A tény csodálatos és felemelő. Egészen az esküvőig, vagy talán ma már addig sem. A két ember nem tudja, miért választja egymást. Nem tudja, mit keres egy kapcsolatban.

Rózsaszín szavak

Illetve dehogynem. Olyan mondatokra vagyunk kondicionálva, amely azt mondja:

• szükségem van rád, ne hagyj el,
• örökké együtt leszünk,
• boldoggá KELL tenned,
• semmi vagyok nélküled,
• meghalok nélküled.

Boldogság nyomában

A filmek, a szerelemes zenék mind arról szólnak, hogyan nem tud az ember a másik nélkül élni és milyen rafinált módokon lehet másokon keresztül megszerezni a szeretetet, az energiát és függést.

Erős szavak? Lehet! De igazolja a statisztika, az élet is: miután sikeresen becserkészed a másik embert, akire ráhúzható hollywoodi cukormáz, onnantól kezdve a várakozás állapota következik:

Mikor leszek boldog? Mikor lesz az az érzés, amit láttam a tv-ben, a filmekben? Mikor tudom, hogy Ő az igazi? És honnan? És mikor jön az az érzés, amit a vásznon látok?

Ne feledjük, eddig szó sem volt a másikról, csak önmagamról, ahogy a másikban keressük a boldogság tényét. Senki nem tanít meg arra, hogy akkor leszel igazán boldog egy kapcsolatban, ha figyelsz magadra, ha ismered a saját jelzéseidet, ha ismered a saját valódi ( nem mások által megmondott ) vágyaidat, és ha így rendben vagy önmagaddal, meg tud érkezni az életedbe a TÁRS is.

Társ, nem oldalborda

A TÁRS az, aki a társad: nem a rabszolgád, nem a szolgálód, nem az aki a boldogságot szolgáltatja. A TÁRS-ra Te is figyelsz, érzékeled és veszed a jeleit, ráhangolódsz, és támogatod, ha arra van szüksége.

Így két ember teljes egészében lesz kapcsolatban és nem függésből.

Van ilyen? Igen!