Magam kapcsán miatt írok most Nektek.

Nap, mint nap találkozom hozzám hasonló emberekkel, akiknek problémájuk, elakadásuk van, mégsem kérnek segítséget. Legfőképp azért, mert nem tudnak, nem tudják hová fordulhatnak, és másrészt pedig, mert nem mernek. Mert lenézik őket, netalán”butának” titulálják. Mindezt anélkül, hogy ez megtörtént volna a valóságban. Természetesen van ilyen is, de most más a lényeg.

Hallássérült vagyok, ezért én is sokáig rettegtem attól, hogy megmutassam önmagam. Míg végül eljutottam egy életvezetési tanfolyamra, ahol nem kezeltek “gondként”. Önmagam lehettem, és bár nehezebben fejeztem ki magam, vagy éppen olykor több figyelmet igényeltem, teljes nyugalommal kérhettem segítséget, adhattam magam, oszthattam meg örömöm-bánatom. Miért fontos ez? Mert tudom, nem vagyok egyedül a nagyvilágban. Sem hallássérült, sem más tekintetben.És nem vagyok gyengébb sem.

Legyetek bátrak, én ebben örömmel, és hálás szívvel segítek Nektek! Tapasztalatból mondom. Fontos, hogy meg merjétek lépni, és a saját utamon járva teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy a saját korlátaink képezik a legnagyobb gátat a fejlődésünkben. Mindig is azt szerettem volna, ha segíthetek másoknak, ezt tűztem ki életcélul, és számomra óriási eredmény, hogy meg is tudtam ezt valósítani. A hivatásom, hogy segítek. Akár egyéni fejlődésről, akár párkapcsolati javításról van szó, minden területen tőlem is teljes felelősségvállalásra, a teljes önfelvállalásra számíthattok. Egy vagyok veletek, aki már meglépte akadályait, és segít Nektek, hogy Ti is meglépjétek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük