Ismerősek azok az időszakok, amikor azt mondod, nem tudod hová tűntek az elmúlt napok? Csak teszed a dolgod, programot szerveztél, dolgoztál, szaladgáltál ide-oda, ügyeket intézve. De ha visszatekintesz, nem látsz semmit, csak egy szürke masszát. Erősen kell gondolkodnod azon, hogy mi csináltál és mikor és kivel. Nem érintettek meg az események, csak a felszínen átsuhantál rajtuk.

Igen, nekem is volt ilyen időszakom, és elborzadtam azon, hogy hol voltam addig? Mert, hogy ez az időszak minden, csak nem élet. Nem teremtem meg az átélés, a jelen lévőség valóságát. Egyébként igaz: jelen lévőnek lenni nagyon nehéz. Mert figyelmet kíván, tudatosságot kíván, folyamatos önfigyelést.  Én magam is gyakorlom ezt a feladatot nap-mint nap.

Hogyan vegyél részt a saját életedben?

Pár dolog, ami nekem használt:

  • nemet mondás képessége, ha nem fér bele egy újabb találkozó vagy program, amire nem tudunk teljességgel figyelni
  • meditáció
  • ott lenni intenzíven, abban, amit csinálsz éppen
  • a nem szeretem feladatok ellenállása esetén tudatosítani magadban az ellenállás meglétét, és elengedni a görcsöt
  • megélni az utazást, a találkozókat, telefonnyomkodás helyett
  • a pihenés valódi élvezete, és beiktatása

A lényeg az, hogy legyen idő arra, hogy ne csupán a kapkodás legyen jelen az életben, hanem annak megélése, és csodáinak észrevétele. Az öröm becsempészése a rutin helyére illesztve. Persze, vannak olyan helyzetek, amikor nem tudunk egy helyzetet kedvelni. Akkor adjuk ki a mérgünket, frusztráltságunkat, veszessük le, vagy mondjuk ki, és engedjük el ily módon.

Nos, te mennyire vagy jelen az életedben?

Konzultációs időpontok : info@parkapcsolatmuhely.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük